Szerbia

burek, Nándorfehérvár, pljeskavica, Száva
Szerbiában nagyon sok természeti látványosság található, például a Vaskapu Európa legnagyobb és leghosszabb szorosa. Az országban fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, főképpen cukorrépát, kukoricát, burgonyát és búzát termesztenek. Érdekesség például, hogy Szerbia világszerte az egyik legnagyobb málna-exportáló ország. Mivel Szerbia a térségben egyedülálló módon 8 országgal is határos, ezért itt keresztezik egymást Délkelet-Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalai.

Az országról

Szerbia Délkelet-Európában található, a Balkán-félsziget közepén. Szerbia Magyarország déli szomszédja. Északi része a Kárpát-medence déli területén, középső és déli része pedig a Balkán-félszigeten található. Fővárosa Belgrád, hivatalos nyelve a szerb, de a Vajdaságban a magyar, a román, a ruszin, a szlovák és a horvát is hivatalos nyelvnek számít. A fővárosa Belgrád, hivatalos pénzneme a szerb dínár.
Belgrád igazi nagyváros, ahol nincs megállás. A kávézók mindig tele vannak vendégekkel, és a sétálóutca - a tengerparti városokhoz hasonlóan - még késő éjszaka is vonzza az embereket. A Vajdaság nyugodtabb, ahogy a déli kisvárosok is. A különböző zenei fesztiválok (Exit, Nishville) azonban itt is felpörgetik a mindennapokat.
Attól függetlenül, hogy az ország melyik részéről származnak, a szerbeket összeköti a kávé és a szerb ételkülönlegességek iránti szeretet. Egy török kávé mellett órákig tudnak beszélgetni, és a családi ünnepekre a legkülönfélébb finomságokat készítik: ilyen a burek (általában sajttal vagy hússal töltött péksütemény), a csevapi (roston sült henger alakú darálthús, leggyakrabban pitával és salátával tálalva) vagy a szárma (töltött szőlőlevél).
Az ország éghajlata kontinentális, azonban a középső és déli területeken érezhető a közeli Adriai-tenger hatása, ezért ott a nyarak forróak és szárazak, azonban a telek viszonylag hidegek, és a hegyekben síelni is lehet. 


 

Család és mindennapok

A családok nagyon összetartóak. Általában két generáció él együtt, de sokszor költözik hosszabb-rövidebb időre egy-egy unokatestvér is a rokonaihoz, ha más városban kezd el dolgozni. Ezért gyakoriak a nagy családok, de a kisebbeknél is jellemző, hogy a rokonság viszonylag közel lakik a családhoz. A szerb egy nagyon életvidám nép, például az esküvők is általában több napig tartanak.
A főzés és a ház rendben tartása sok családban még mindig főként az anyukák dolga, de a férfiak is egyre több szerepet vállalnak a háztartásban. Sok szerb vallásos, ők a Szerb Ortodox Egyházhoz tartoznak, és rendszeresen járnak templomba is.
Általában mindkét szülő dolgozik, a gyerekek pedig az iskola után is sokat tanulnak, de a hétvégén mindannyian szakítanak időt arra, hogy meglátogassák a nagyszülőket, vagy elutazzanak a család hétvégi házába. A szerbek számára nagyon fontos a család, ezért gyakran találkoznak az unokatestvéreikkel is, akiket csak testvéreknek hívnak. A rokonaikon kívül a barátaikat is szeretik áthívni magukhoz egy kávéra.

Iskola

A szerb iskolások két „műszakban” járnak iskolába: az egyik héten délelőtt, a másikon délután, ugyanis nincsen elég iskolaépület. Így kéthetente a hétvége péntek délutántól hétfő délutánig tart. Az iskolában az angolon kívül általában németül, oroszul, spanyolul vagy franciául lehet tanulni. Választani lehet a nyelvi -társadalomtudományi és a matematikai-természettudományos fakultációk között. A gimnázium négy évig tart.