Miután elkezdtem a középiskolát, rájöttem, hogy angolt tanulni nagyszerű dolog, így teljes erőbedobással kezdtem bele a tanulásba. Tudtam, hogy sokkal hatékonyabb a nyelvtanulás, ha anyanyelvi környezetben van az ember. Kb. B2 szintű angollal jöttem ki, és úgy gondoltam, ez elég jó alap. Egyáltalán nem volt elég. Rá kellett állnom az itteni akcentusra és arra, hogy folyamatosan kell használnom a nyelvet. Mindenesetre akkor lehet igazán belelátni az itteni életbe, ha valaki itt él hosszabb ideig. Egyáltalán nem bántam meg, hogy így döntöttem, ahogy. Csak úgy repül az idő, és én nagyon jól érzem magam! És ez a lényeg, nem?
